Hepatitis B

2009-12-03

A hepatitis B a világ egyik legelterjedtebb fertőző megbetegedése: a világ népességének mintegy 20-30 százalékában kimutatható, hogy élete során hepatitis B fertőzésen esett át

A hepatitis B tünetei

 

 

Tünetmentes májgyulladás:

 

A fertőzöttek kétharmadánál a betegség tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel (fejfájás, fáradékonyság, esetleg hőemelkedés) zajlik, ez főként a gyermekekre jellemző. Ekkor csak a vérmintából mutatható ki a fertőzés.

 

 

Heveny (akut) májgyulladás:

 

A fertőzöttek nagyjából egyharmadánál 1-6 hetes lappangási idő után ún. bevezető tünetek jelentkeznek: láz, borzongás, fejfájás, étvágytalanság, melyet hányás, hasmenés és világosabbá váló széklet kísérhet. A vizelet sötétté válása és az átmeneti bőrviszketés már az epefesték (bilirubin) felhalmozódásának kezdeti jelei. Ezek után nem sokkal a heveny hepatitis klasszikus tünete, a szemfehérje és a bőr sárgasága is megjelenik. Ezen tüneteket kísérhetik csalánkiütések, illetve egyéb bőrelváltozások, valamint ízületi gyulladás miatt fellépő végtagfájdalmak.
Az akut hepatitis B általában 3-6 hét alatt szövődménymentesen gyógyul. Ritkán a beteg állapota órák, napok alatt rohamosan rosszabbodni kezd, és májelégtelenség, májkóma alakul ki. Ez a forma a heveny májgyulladás speciális formája, mely a kórházi intenzív kezelés ellenére is gyakran halálos. A májelégtelenség kialakulásakor - amennyiben lehetőség van rá - májátültetés mentheti meg a beteg életét.

 

 

Idült (krónikus) májgyulladás:

 

Akkor beszélhetünk idült hepatitis B-ről, ha a májgyulladás tünetei több mint hat hónapon át fennállnak, illetve a vérből a vírus saját fehérjéi ez idő alatt folyamatosan kimutathatók. Minél fiatalabb korban következik be a fertőzés, annál nagyobb a krónikus lefolyás valószínűsége. Felnőttekben a fertőzések mintegy 5 százaléka krónikus lefolyású, újszülöttek esetében ez több mint 90 százalék. A májgyulladásnak e formája csak ritkán gyógyul magától. A hosszú betegséglefolyás során májzsugor, illetve a májzsugort követően 20-30 évvel a máj rákos elváltozása jöhet létre. Az összes kialakult májrák mintegy 60-70 százalékát hepatitis B fertőzés okozza.

 

 

A fertőzés diagnózisa és gyógyítása

 

 

Az orvos először a páciens előzményi adatait, valamint az esetleges hajlamosító tényezőket próbálja meg feltárni, majd a panaszokat kérdezi meg. Ezután gondos megfigyeléssel igyekszik tájékozódni az észlelhető tünetek (pl: sárgaság, májmegnagyobbodás, kiütések) felől.

 

 

A következőkben vérvizsgálatot végeznek, melynek során bilirubint, májenzimeket (GOT, GPT, alkalikus foszfatáz) és a vírus fehérjéit, valamint az ellenük termelődött ellenanyagokat határozzák meg. Ezek a laboratóriumi vizsgálatok nemcsak a betegség megállapításához, hanem a kórlefolyás követéséhez is szükségesek.

Heveny májgyulladás esetén a fertőzést követő hetekben általában csak tüneti kezelés történik. Ágynyugalom és kalóriadús, zsírszegény, könnyen emészthető ételek javasoltak, megfelelő vitaminbevitel mellett. Szigorúan tilos az alkoholfogyasztás! A betegség néhány hét alatt meggyógyul.

 

 

Az idült májgyulladás gyógyszeres kezelésére vírusellenes szereket (főként lamivudint) és különböző interferon-készítményeket alkalmaznak. A kezelés idején háromhetente ellenőrző vizsgálatok (vérkép és májfunkció-vizsgálat) szükségesek.

 

 

A hepatitis B megelőzésének lehetőségei

 

 

A betegséget a fertőződés lehetséges útjainak megakadályozásával ki lehet védeni. Kerülni kell tehát a fertőzött egyén tárgyainak (borotva, fogkefe) közös használatát. Csak steril eszközzel végezhető tetoválás, testékszer-felhelyezés, az intravénás drogélvezőket pedig segíteni kell, hogy mindig steril fecskendőt és tűt használjanak. A nemi úton való terjedés megelőzésének legjobb módszere a kölcsönösen monogám párkapcsolat, illetve a gumióvszer használata.

 

 

A legbiztosabb védelmet a HBV elleni védőoltás biztosítja. Magyarországon 1999 óta adják kampányoltás keretében az általános iskolák 8. osztályában. A fertőzés szempontjából fokozott veszélynek kitett egyének (pl. orvosok, rendszeresen vérkészítményt kapók, HBV-hordozó családtagjai) az oltás szintén ingyenesen biztosított.

 

 

A rizikócsoportba nem tartozó egyének számára az oltás receptkötelesen a gyógyszertárakban beszerezhető. Kiemelten fontos a HBV fertőzött anyák újszülötteinek közvetlenül a születés után történő oltása, így az újszülöttek megbetegedése az estek 90-95 százalékában kivédhető.