Májrák: a betegség és tünetei

2010-01-30

Anatómiai helyzetének köszönhetően más szervek daganatai gyakran okoznak áttétet: sok esetben a májban található áttét okoz először tüneteket, ami a beteget orvoshoz viszi, majd a részletes kivizsgálás során derül fény az elsődleges daganatra.

A máj sejtjeiből elsődlegesen kiinduló daganatot hepatocelluláris carcinómának, májráknak nevezzük. A májrák előfordulása Európában a többi daganatos betegséghez viszonyítva ritka, öt eset jut évente 100 000 lakosra. A férfiak háromszor gyakrabban betegszenek meg, mint a nők, a betegség előfordulása 50 éves kor felett halmozódik. A világ más tájain - elsősorban Afrikában és Ázsiában - a betegség jóval gyakoribb.

A májrák legfontosabb kockázati tényezője a májzsugor (cirrhosis), az esetek 80 százalékában ennek talaján alakul ki a tumor. A májzsugor oka lehet a hosszú ideig tartó, túlzott mértékű alkoholfogyasztás (a krónikus alkoholisták 15 százalékánál alakul ki cirrhosis); a vírusos májgyulladás idült formája (hepatitis B, C, D vírusok esetén); ritkábban egyes anyagcserebetegségek illetve hosszan tartó gyógyszer- és méreghatások.

Magyarországon az alkohol indukálta májzsugor és az ennek következtében kialakuló májrák a leggyakoribb. Sajnos az alkoholizmus nálunk népegészségügyi problémát jelent: egyes felmérések szerint a lakosság 10 százaléka alkoholfüggőnek tekinthető.

 

 

A hepatitis B és hepatitis C vírus a májzsugor előidézésén kívül egyéb mechanizmusokkal is hajlamosít a májrák kialakulására. A kockázat azoknál a személyeknél a legnagyobb, akik újszülöttkorukban (vagy a méhlepényen keresztül) Hepatitis B vírussal fertőződtek meg.

Az Aspergillus flavus nevű penészgombával való tartós érintkezés, a gomba szervezetbe való tartós bejutása szintén a betegségre hajlamosít. Hazánkban szerencsére nem nagyon találkozni ezzel a kórokkal, mivel a gomba elsősorban nedves éghajlaton található meg, ahol különféle gabonákkal kerül az emberek szervezetébe és fejti ki rákkeltő hatását.

Egyes hormonkezelések szintén növelik a betegség kockázatát, de ez nem tartozik a betegség gyakori okai közé.

 

Milyen tünetekkel jár a májdaganat?

A tünetek, ha egyáltalán vannak, nem jellegzetesek. A beteg egyéb okkal nem magyarázhatóa fogyást tapasztalhat, felléphet érzékenység a has jobb felső régiójában, a jobb bordaív alatt.

Mivel a májrák leggyakrabban májzsugor és hepatitis fertőzés következtében alakul ki, az ezen betegségek által okozott panaszok a vezető tünetek. A májbetegségek legjellegzetesebbek tünete a levertség, az erőtlenség, a gyomortáji bizonytalan panaszok, esetleg hányinger, émelygés léphet fel.

A bőrön jellegzetes elváltozások láthatók: csillag alakú pirosas területek a mellkas bőrén, a tenyerek és talpak feltűnő rózsaszínes árnyalata, a bőr elvékonyodása, a körmök elfehéredése. Észlelhető lehet sárgaság, időnként viszketésről számol be a beteg.

Hormonális eltérésekre utaló jelek is mutatkozhatnak: férfiaknál eltűnik a férfias eloszlású testszőrzet, szexuális zavarok lépnek fel. Nőknél a menstruációs ciklus felborulása, esetleg a vérzés elmaradása utalhat a májbetegségre.

A máj rosszindulatú daganata gyorsan nő és hamar terjed a közeli nagy vénákba és a májkapu nagy vénájába.

 

 

A májrák kivizsgálása

 

Sok esetben már a beteggel való beszélgetés folyamán felmerül az orvosban a kór lehetősége. A fizikális vizsgálat során az orvos a máj tapintásából már tud következtetéseket levonni, illetve észleli a májbetegség fent említett jellegzetes tüneteit.

A vérvétel a máj működésével kapcsolatban fontos információkkal szolgál. A májrák diagnózisában nagy segítség az úgynevezett alfa-fetoprotein (AFP) szint meghatározása, amely a májrákos esetek 90 százalékánál emelkedett. Mivel azonban az emelkedést egyéb betegségek is okozhatják, nem specifikus jel, így önmagában nem jelent májdaganatot.

Alapvető vizsgálat az ultrahang vizsgálat (UH) és a computertomographiás vizsgálat (CT). Ezek alapján a gyanús elváltozásokból ún. tűbiopsziás módszerrel szövettani minta nyerhető (egy hosszú tű segítségével UH-os ellenőrzés mellett). Amennyiben a vizsgálatok igazolják a tumor jelenlétét, további CT vizsgálatokkal és különböző érfestéses technikákkal határozható meg a daganat pontos kiterjedése és az egyéb szervek érintettsége.

 

 

Kezelési lehetőségek

A terápia alapja a daganat műtéti eltávolítása (rezekció). Az eltávolított májrészlet nagysága a daganat kiterjedésétől függ.

A műtét nem minden esetben kivitelezhető: ha mindkét lebeny érintett vagy a daganat az erekbe tör, esetleg a távolabbi terjedés jelei is felfedezhetők, a tumor nem operálható. Ilyen esetekben meg lehet kísérelni a daganatos májrész tápláló artériájának a lekötését vagy egyéb módszerrel való elzárását.

Palliatív kezelésként kemoterápia vagy radioterápia jöhet szóba.