vissza a cikkekhez

Védőoltás B hepatitisz ellen

2009-11-23


A 14 éves korú serdülôk kötelezô jelleggel bevezetett B hepatitis elleni védôoltása igen jelentôs elôrelépés a közegészségügyben, a fertôzô kórképek megelôzés terén. Ez a betegség, korábbi nevén szérum hepatitis, elterjedtsége és súlyos következményei miatt kiemelkedô fontosságú az emberi patológiában.



Kórokozó a hepatitis B vírus (HBV), 42 nanométer nagyságú DNS-vírus, a Hepadna-viridae család tagja. A HBV-vel kapcsolatosan több fontos, diagnosztikus és prognosztikai jelentôségű antigén-antitest rendszer ismert: - felszíni (surface) antigén, HBsAg, megfelelô ellenanyaga az anti-HBs; - mag (core) antigén HBcAg, és az anti-HBc ellenanyag; - e antigén, HbeAg, illetve a HBe antitest; - delta ágens, utóbbi a B vírus hepatitisben másodlagos kórokozóként szerepelhet. A felsoroltak mellett a diagnosztikában értékes adatokat nyújt a DNS-polimeráz vizsgálata is. A HBV protektív antigénje a HBsAg, a védettséget az ellene termelôdött HBs antitest biztosítja.

 

 

A klinikai lefolyás változatos. Lappangási ideje 6 hét-6 hónap között van. Enyhe, akár fel sem ismerhetô, illetve súlyos, gyorsan halálhoz vezetô, fulminans változat egyaránt kialakulhat. A heveny kórkép mintegy 5-10 százalékban -- csecsemô- és gyermekkorban jóval nagyobb arányban -- idültté válik. A krónikus aktív hepatitis (CAH) az élet minôségét nagymértékben rontó, nehezen befolyásolható állapot, a máj funkcionáló sejtjeit fokozatosan kötôszövetes átépülés szorítja ki (cirrhosis), ebben pedig rákos elfajulás indulhat.

 

 

Földünkön B hepatitis következtében évente körülbelül 2 millió ember hal meg. A halál mintegy 30 százalékban a betegség heveny szakaszában következik be, különösen magas a letalitás a fiatal csecsemôk perinatalisan szerzett megbetegedésében. A krónikus májkárosodás miatt elhaltak arányát 50-55 százalékra becsülik és 15 százalék körüli az idült fertôzés késôi következményeként kialakuló primer májcarcinoma részvétele a halálozásban.

 

 

 

A B hepatitis járványtanában kiemelkedik a tünetmentes vírushordozók, a HBsAg pozitív egyének szerepe. A fertôzöttek 5-10 százaléka marad vírushordozó, elsôsorban a klinikailag néma esetek és inkább a férfiak. A HBsAg pozitívak számát 300-500 millió közöttinek becsülik. Földrajzi megoszlásuk változatos: legalacsonyabb az átfertôzöttség aránya (< 2%) a fejlett országokban, É-Amerikában, Ny-Európában; igen magas Távol-Keleten, Afrika déli részein, Dél-Amerikában és Kanada északi régióiban (7 - 20%). A Föld egyéb területein (Kelet-Európa, Ázsia, Afrika, Dél-Amerika) a lakosság 2 - 7 százaléka hordozza a vírust. Hazánkban a HBV hordozás alacsonynak tekinthetô, 2 százalék alatti, de különbség van a nyugati országrész és a keleti, észak-keleti megyék között, az utóbbiak hátrányára.



vissza a cikkekhez