A hepatitisz elterjedtsége

A külföldön töltött nyaralás több, mint puszta kikapcsolódás egy olyan országban, ahol nem értjük az emberek beszédét: nem csupán pihenni utazunk messzi tájakra, hanem azért is, hogy megmártózzunk egy másfajta világ hangjaiban-ízeiben, megismerjük az ottaniak életét, szokásait, mindennapjait. Az elmúlt években egyre többen és egyre többször utaznak külföldre Magyarországról is, hogy élményekkel, ismeretekkel gazdagodva térjenek aztán haza. És remélhetőleg csak ennyivel… A felfedezésre váró tájakon ugyanis nem csak élmények, de veszélyek is leselkednek az utazókra – még csak messzire sem kell mennünk értük. Nem csupán a távoli, egzotikus országok ismeretlen vidékein találkozhatunk például hazánkban jobbára ismeretlen fertőző betegségekkel, hanem akár keleti vagy déli szomszédainknál, vagy a Földközi-tenger közkedvelt mediterrán partvidékének országaiban is.


Ezek közül a legkevésbé sem egzotikus, viszont nagyon is létező fenyegetést jelentő betegségek közül talán a vírusos hepatitisz, vagyis fertőző májgyulladás különböző fajtái, elsősorban a hepatitisz A és a hepatitisz B a legelterjedtebb – hiszen amellett, hogy a „fejlett világon” (vagyis Észak-Amerikán, Észak- és Nyugat-Európán, Ausztrálián és Japánon) kívül szinte mindenhol elterjedtek, elkapni is ijesztően könnyű őket.


Bár a gazdasági és higiéniás körülmények javulásával párhuzamosan egyre inkább visszaszorulnak egyes betegségek, így csökken a fertőzés veszélye is, a világ epidemiológiai szakembereinek álláspontja szerint nincs olyan hely a világon, ahol kizártnak tekinthetnénk azt.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a néhány évvel ezelőtt egy négycsillagos egyiptomi szállodában történt tömeges hepatitisz A-fertőzés, amit a szakértői vizsgálat szerint a szennyezett víz vagy szennyezett élelmiszer okozhatott.

Kikre jelent veszélyt a hepatitisz?

Aki egyszer átesett hepatitisz A-fertőzésen, az egész életére védetté válik a betegséggel szemben. Ezért azt szokták mondani, hogy Magyarországon az ötven év alattiak (vagyis éppen azok, akik a leggyakrabban kelnek útra) a leginkább veszélyeztetettek, minthogy körükben 50 százalék alatti azok aránya, aki már lezajlott fertőzésének köszönhetően immunitást élvez. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az ötven éven felüliek tökéletesen biztonságban érezhetnék magukat.


A hepatitisz B, minthogy ez emberi testváladékokkal (vérrel és nemi érintkezés útján) terjed, elsősorban speciális élethelyzetben levőket, vagy valami különleges céllal utazókat fenyeget – de itt nem csak az egyre népszerűbbé váló „szexturizmusra” kell gondolnunk. Örömteli módon egyre több idős, esetleg krónikus betegségben szenvedő honfitársunk tölt hosszabb-rövidebb időt külföldön, márpedig esetükben az esetleges orvosi beavatkozás és az ezzel összefüggésben kialakuló fertőzés veszélye magasabb. Hasonlóképp kiemelten fenyegeti a vírus azokat, akik különféle extrém sportokat űzni indulnak neki a nagyvilágnak – ha (bár ez önmagában is elkerülendő) sérülést szenvednek, és gyógykezelésük, sebeik ellátása nem megfelelő módon történik, ők is megfertőződhetnek. Értelemszerűen a különféle, nem egészségügyi jellegű, például szépészeti beavatkozások, a tetoválás, peercingek elhelyezése is veszélyt jelent.

A hepatitisz fertőzés

Hepatitisz A-val megfertőződni sajnos könnyebb, mint ezeket a sorokat elolvasni. A fertőzés szájon át terjed, jellemzően a nem megfelelő minőségű víz és étel útján, de saját piszkos kezünkről is bejuthat a vírus a szervezetünkbe. Fertőzött környezetben ugyanis számtalan módja van annak, hogy érintkezésbe kerüljünk a vírussal, akkor pedig már csak annyi kell, hogy a szánkhoz nyúljunk, és kész a baj – elég, ha csak ímmel-ámmal mossuk meg kezünket étkezés előtt (feltéve, hogy a kézmosóvizünk tiszta), vagy épp fogkefénk sörtéit igazgatjuk meg piszkos kézzel.


Az ivó- és mosdóvíz a fertőzés egyik legfőbb veszélyforrása. Igen, a mosdóvíz is – hiszen ha a tisztálkodásra használt víz maga is fertőzés forrása, a kör bezárul… De arra is kevesen gondolnának, hogy még egy nyári estén a hűsítő koktélban csillanó jégkocka, vagy egy gombóc fagylalt is veszélyt jelenthet, mivel a vírus a fagypont alatti hőmérsékleten is virgonc – és fertőzőképes marad.


Az ételek közül elsősorban a nyers zöldségektől, gyümölcsöktől, és általában minden nyersen készített, vagy nem kellőképpen átsütött-átfőtt ínyencségtől kell óvakodnunk. Az emberi ürülékkel trágyázott növényi eledelek különösen nagy veszélyt jelentenek. Sokunk bánatára a „tiltott gyümölcsök” körébe tartoznak a tenger gyümölcsei, különösen a kagylók is, főként ha a part menti vizekből származnak. Ezek az apró (de annál ízletesebb) élőlények ugyanis a tengervizet átszűrve táplálkoznak, annak minden szennyeződését, így a hepatitisz A vírust is magukba gyűjtve. Talán örökre elmegy a kedvünk a mediterrán kisvendéglők specialitásaitól, ha megtudjuk: a Földközi-tenger kagylóinak közel 40 százaléka hepatitisz A-val fertőzött! Megfelelő ideig magas hőfokon tartva ugyan a vírus elpusztul, de a séf minden bizonnyal nehezményezné, ha szakácsművészetét percenkénti hőmérőzéssel kívánnánk ellenőrizni…


A hepatitisz A fertőzés alattomos természetének másik megnyilvánulása, hogy bár a tünetek akár csak hetekkel később jelentkeznek azon, aki megfertőződött, (ha jelentkeznek egyáltalán, gyermekkorban ugyanis gyakran minden külső jel nélkül zajlik le a betegség), az illető széklete azonban ezalatt az idő alatt is fertőz. Nem kellően higiénikus környezetben ez a betegség gyors elterjedésének egyik legfőbb oka.